Karaoke Show MusicWorld zenegépekkel!
Zenegépek,csocsó,dart,flipper,éríntőképernyős játékok,videó játékok,árusító automaták,érmés gyermekjátékok üzemeltetése,szervízelése,bérbeadása,vétel-csere-eladás!Tel.:+3670/5894313 e-mail:luikiraly@freemail.hu
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Pókerjáték
1. Szerencsejátéknak minősül a texas hold'em pókerjáték?
2. Milyen formában kell engedélyt kérnem, ha vendéglátó egységembe egy texas hold'em póker asztalt szeretnék beállítani? (módosítva: 2010.04.30.)
3. Mik a kártyaterem működtetésének alapvető törvényi feltételei 2010. május 1-ét követően? (módosítva: 2010.04.30.)
4. Legálisak-e az Interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek?
1. Szerencsejátéknak minősül a texas hold'em pókerjáték?
A póker típusú kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ. Amennyiben a játékosok tétet tesznek, és megtett tétjeik fejében nyereményre válnak jogosulttá, a játék szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősül minden olyan vagyoni értékű jog, amit a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelező fogyasztás stb.)
2. Milyen formában kell engedélyt kérnem, ha vendéglátó egységembe egy texas hold'em póker asztalt szeretnék beállítani?
A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. 2010. május 1-től a szerencsejáték törvény 29/B §-ába foglalt rendelkezések és azok végrehajtási szabályai alapján lehetőség nyílik pókerjátékot kártyateremben szervezni. Tekintettel arra, hogy a törvény értelmében kártyateremben legalább 5 és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el, 1 pókerasztal üzemeltetése nem engedélyezhető. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit lásd bővebben a „Tájékoztató a kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról" hivatkozásban.)
3. Mik a kártyaterem működtetésének alapvető törvényi feltételei 2010. május 1-ét követően?
A kártyatermet üzemeltető társaságnak legalább 25 millió alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie, azonban a kártyateremben legfeljebb 10 asztal helyezhető el.
A kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy versenyrendszerű póker típusú kártyajáték szervezhető.
Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, illetve egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.
Verseny rendszerű lebonyolítás esetén a nevezési díj mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg.
A kártyaterem üzemeltetése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozik.
A kártyatermet videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell ellátni.
(A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd a „Tájékoztató a kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról" hivatkozásban.)
4. Legálisak-e az Interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek?
Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.
Magyarország területére on-line pókerjátékra szerencsejáték szervezői engedély nem került kibocsátásra, ezért valamennyi, az 1. pontban kifejtettek szerint szerencsejátéknak minősülő on-line pókerjáték és versenyszervezésére irányuló tevékenység illegális.
1. Egy gazdasági társaság üzemeltethet-e több kártyatermet?
3. Melyik személyi megfelelőséget igazoló dokumentumot kér be kizárólag az állami adóhatóság?
7. Hogyan kell meghatározni a kártyaterem alapterületét, mi a játéktér és a vendéglátó egység egymáshoz való viszonya?
8. Hogyan kell igazolni a jogszerű birtokolást, ha a kártyaterem nem a szervező tulajdona?
10. Milyen szakmai-képesítési feltételeknek kell megfelelni a kártyaterem alkalmazottainak?
12. Mennyi időre kell a szünetmentes áramforrásnak a szünetmentességet biztosítania?
13. Milyen szempontok szerint kell összeállítani a játéktervet?
14. Szervezhet-e több kártyaterem közös versenyt?
15. Lehet-e külföldi versenyre szatellitet szervezni?
16. Lehet-e pénzt váltani a kártyaasztalnál? Lehet-e mozgó pénztárat alkalmazni a kártyateremben?
19. Milyen szempontok szerint kell összeállítani a részvételi szabályzatot?
21. Mi indokolja költségvetés összeállítását, milyen elemeket kell tartalmaznia?
23. Kell-e zsetonleltárt benyújtani a zsetonmintákhoz és a pótlólagosan beszerzett zsetonokhoz?
25. Milyen időszakonként kell fizetni a kártyaterem játékadóját?
26. Lehet-e honlapja a kártyateremnek? Küldhet-e sms-t, vagy e-mailt versenynaptárral?
27. Üzemeltethet-e kártyatermet pénznyerő automata és játékterem engedéllyel rendelkező gazdasági társaság? (új: 2010.06.22.)
28. Honnan tudható, hogy egy kártyaterem legálisan működik, azaz rendelkezik érvényes hatósági engedéllyel? (új: 2010.09.08.)
29. Milyen tevékenység és ki által folytatható a kártyatermi vendéglátás keretében? (új: 2011.05.23.)
30. Milyen formában ruházható át a kártyatermet üzemeltető gazdasági társaság üzletrésze? (új: 2011.05.23.)
31. Milyen formában kell teljesíteni a kártyatermet üzemeltető gazdasági társaság alap- vagy törzstőkéjét? (új: 2011.05.23.)
32. Lehet-e a kártyateremben szponzori díjazás alapján versenyeket bonyolítani? (új: 2011.05.23.)
33. Lehet-e a kártyateremben bankkártyával fizetni? (új: 2011.05.23.)
34. Szüneteltethető-e a kártyaterem tevékenysége? (új: 2011.05.23.)
36. El lehet-e térni a kártyaterem részvételi szabályzatában meghatározott nyitvatartási időtől? (új: 2011.05.23.)
37. Be kell-e nyújtani a nyereményigazolás egy példányát az állami adóhatósághoz? (új: 2011.05.23.)
38. Milyen időszakonként és határidőben kell megfizetni az ellenőrzési díjat? (új: 2011.05.23.)
Az Szjtv. értelmében ennek nincs törvényi akadálya, azonban az egyes egységek működtetésére külön-külön benyújtott kérelmek alapján kibocsátott egyedi engedélyek birtokában kerülhet sor.
2. Mi az előzetes szakhatósági állásfoglalás és a végleges szakhatósági hozzájárulás egymáshoz való viszonya, mit jelent az építésügyi hatósági hozzájárulás?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010 (XII.9.) Korm. Rendelet (NAV Korm. Rendelet) értelmében a kártyaterem működési engedély kiadása iránti eljárásban a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat (fővárosi kerületi önkormányzat) két kérdésben jár el szakhatóságként. 1.) A jegyző abban a kérdésben, hogy a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat nem tiltja-e, illetve, hogy a terem a 200 méteres védőtávolság szabályának megfelel-e. 2.) Az építésügyi hatóság településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében. Ez utóbbi eljárást azonban kizárólag akkor kell kezdeményezni, ha a kártyateremnek helyt adó építményre, ugyanerre a rendeltetésre 6 hónapon belül használatba vételi, vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki. A szakhatóság ezeket az állásfoglalásokat az ügyfél kérelmére előzetes szakhatósági hozzájárulásként a kártyaterem működése iránti kérelem benyújtása előtt adja ki, azok a kártyaterem működése iránti eljárásban a kiadástól számított 6 hónapig teljes értékűként felhasználhatók.
A szerencsejáték szervezői társaságra és vezető tisztségviselőire vonatkozó, adóbírsággal vagy mulasztási bírsággal, továbbá adótartozással kapcsolatos információkat az állami adóhatóság saját nyilvántartásából állapítja meg. Ezen túlmenően a kérelmezőnek az engedélyezési eljárás meggyorsítása érdekében lehetősége van bármely személyi megfelelőségi dokumentumot a kérelem mellékleteként benyújtani.
4. Mi a létesítő okirat?
A létesítő okirat a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szándékot rögzítő okirat, az Szjtv. szabályai szerint választható társasági formától függően társasági szerződés (kft.), vagy alapszabály (rt.), amelyet a kártyaterem működése iránti kérelem mellékleteként kell benyújtani.
A Vhr. értelmében a 200 méteres védőtávolság számításának tekintetében a kártyatermek esetében is a játéktermekre vonatkozó részletszabályok az irányadók, amelyek alkalmazása során a távolság kordonozással, vagy egyéb a szabályozás szellemével ellentétes módszerrel nem hosszabbítható meg, a gazdasági bejárat viszonyítási pontként nem vehető figyelembe.
A Vhr. értelmében minden, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszközt hitelesíttetni kell a mérésügyi szervvel. A kártyatermek esetében a szervezhető játék fajtájára és sajátosságaira figyelemmel kötelezően hitelesítendő eszközként alapvetően a kártyakeverő berendezés merül fel.
Az Szjtv. a kártyaterem alapterületének meghatározásakor két feltételt támaszt: 1.) A kártyaasztalok számától függően, asztalonként 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésére. 2.) Ebbe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható bele. A kártyatermet tehát úgy kell kialakítani, hogy a kártyaasztalokra előírt törvényi minimum mellett alkalmas legyen a szerencsejáték szervezői tevékenység egészének lebonyolítására, magába foglalja a pénztár, iroda és személyzeti helyiségek, továbbá -kizárólag a játékosok igényeinek kielégítésére- a vendéglátásra szolgáló területek összességét is. A Vhr. azon rendelkezése, amelynek értelmében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan akként értelmezendő, hogy a vendéglátásnak elkülönülten kell történnie.
A Vhr. értelmében a kártyaterem működtetése iránti kérelemhez az épület, illetve a helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, továbbá 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot kell csatolni. Ez azt jelenti, hogy minden olyan iratot csatolni kell, amelynek alapján a jogszerű birtokolás ténye kétséget kizáróan megállapítható. A csatolandó iratokra vonatkozó részletes információkat a Gyakran Ismételt Kérdések menüpont Pénznyerő automaták és játéktermek hivatkozásának 5-6. és 11. pontjai tartalmazzák.
Elsődleges adatforrásként működik az akár egy célfeladatot ellátó számítógépes rendszer, ha az adat - minden egyéb közbenső bizonylat nélkül - közvetlenül (on-line módon) kerül a rendszerbe. Ilyen lehet például a beléptető rendszer. Auditálást minden olyan természetes vagy jogi személy végezhet, amelyik rendelkezik erre vonatkozó szakmai tapasztalattal (CISA, ISACA, stb.) és tevékenységére vonatkozó engedéllyel.
A szerencsejáték jogszabályok a kártyaterem alkalmazottaira képesítési feltételeket nem állapítanak meg. A Vhr. 2012. január 1-től hatályos szabálya szakmai feltételként azt írja elő, hogy a teremvezetőnek és legalább 1 játékvezetőnek rendelkeznie kell kártyateremben, vagy játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlattal. E tekintetben a sportegyesületben szerzett gyakorlat nem megfelelő.
Regisztráció esetében a kameráknak kártyaterembe történő beléptetés és a személyazonosítás folyamatát kell megfigyelhetővé tennie (erre a célra térfigyelő kamera nem alkalmas). A Vhr. értelmében, a kártyateremben olyan kamerákat is szükséges elhelyezni, amelyekkel a rendkívüli események, valamint a biztonsági intézkedések megfigyelhetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen áttekinthető. Amennyiben a térfigyelő kamera erre a célra alkalmas, egyéb kamerával a kártyaasztalok játékon kívüli megfigyelhetőségét nem szükséges biztosítani.
A szünetmentes áramforrásnak annyi időre kell biztosítania a működést, amíg a nyitott asztalok tevékenysége biztonságosan befejezhető, és a játékosok a zsetonjaikat vissza tudják váltani.
A játéktervnek alapvetésként a Vhr-ben meghatározott, illetve hivatkozott tartalmi elemeket tartalmaznia kell. Ezek kifejtésén túl részletesen tartalmaznia kell mindazon eljárások leírását, adatokat és információkat, amelyek mentén a kérelmező szervezői tevékenységét folytatni kívánja, mert a szervező csak a játéktervben rögzített tevékenységeket és csak az ott leírt módon végezheti. A játékterv sarkalatos pontja a nyereményalap képzésének pontos meghatározása, ezért tartalmaznia kell a készpénzes lebonyolítás esetére vonatkozó, az egy játékos által egyidejűleg beváltható 100.000 Ft értékben történő maximálásának betartását biztosító garanciális szabályokat, részletesen kell tartalmaznia a lehetséges téteket, rebuy, az add-on vásárlással kapcsolatos szabályokat, valamint a nyereményfelosztás különböző struktúráit csakúgy, mint a borravaló elfogadás részletszabályait és az asztalnyitás-asztalzárás menetét.
Készpénzes lebonyolítás esetén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az asztalon elhelyezett induló zseton mennyiség a 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg, mely tényt a játékvezető a játék megkezdésekor köteles ellenőrizni. A játékszabályok között szerepelni kell, hogy a játék során a játékosok az asztalra további zsetont nem helyezhetnek el, és onnan nem vehetnek el.
Verseny rendszerű lebonyolítás esetén a rebuy, az add-on vásárlása tétnek minősül és ezt figyelembe kell venni a nevezési díj Szjtv. által maximált 50.000 Ft-os határánál. A játéktervben, ez esetben is rögzíteni kell a játékvezető erre irányuló ellenőrzési kötelezettségét.
A kártyatermekre vonatkozó, egyedi kérelmen alapuló engedélyezési struktúra nem teszi lehetővé, hogy a kártyatermek közös versenyt szervezzenek, így közös nyereményalapot sem képezhetnek.
Kizárólag magyarországi versenyekre lehet szatellitet szervezni, azonban az erre vonatkozó részletes keretszabályokat a játéktervben rögzíteni kell.
A kártyaasztalnál nem lehet pénzt váltani (zsetont vásárolni), erre kizárólag a pénztárban illetve a mozgópénztárban van lehetőség. Mozgó pénztár működtetése részletes játéktervi szabályozás alapján lehetséges, azonban a helyettes pénztáros, a teremfőnök vagy a játékvezető mozgókassza- szerű tevékenységet nem láthat el.
A kártyaasztal megnyitásakor az alapdotáció (zsetonellátmány) a játék során szükséges zsetoncímletek váltásának technikai lebonyolítására szolgál. Tekintettel arra, hogy az asztalnál készpénz ellenében zseton váltása nem lehetséges, az alapdotáció összege nem, csak címlete változhat. Amennyiben az alapdotáció nem megfelelő címletezettségű, a játék során kizárólag a pénztárnál(!) lehetőség van az igényeknek megfelelő címletű zsetonok váltására, amely eljárás azonban nem minősül (pót)dotációnak, mert az alapdotáció összegszerűségét nem érinti.
A pontversenyekre elkülöníthető a nyereményalapból egy bizonyos hányad, azonban az nem történhet a játékosok részére biztosítandó 80 %-os nyeremény visszafizetési hányadból, kizárólag a kártyaterem részére fennmaradó maximális 20 % terhére történhet. Az ezekre vonatkozó részletes szabályozást a játéktervnek tartalmaznia kell. Ugyanez vonatkozik minden egyéb jackpot jellegű elkülönítési szabályra.
A részvételi szabályzatnak legalább a Vhr-ben meghatározott tartalmi elemeket tartalmaznia kell. Összeállításánál a játéktervi elemek indokolatlan megismétlésének mellőzésével törekedni kell arra, hogy kellő részletességgel térjen ki mindazon magatartási szabályokra és egyéb információkra, amelyek a kártyaterembe belépők és a játékosok jogait és kötelezettségeit érintik.
A kártyaterem működtetése iránti kérelemhez csak a jogszabály által előírt szabályzatokat, tehát a részvételi szabályzatot és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos belső szabályzatot kell benyújtani. A szerencsejáték szervezésével összefüggő kérdéseket tartalmuk szerint ezekben a szabályzatokban és a játéktervben kell megfelelően szabályozni.
21. Mi indokolja költségvetés összeállítását, milyen elemeket kell tartalmaznia?
A Vhr. értelmében a kártyaterem működése iránti kérelemhez költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét) kell csatolni, amely tervezet arra szolgál, hogy az engedélyezési eljárás keretében a hatóság mérlegelni tudja, hogy a kérelmező az általa kérelmezett időszak egészére rendelkezik-e a szerencsejáték biztonságos és szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel. Ennek megítéléséhez a bevételi, költség és eredményadatok éves és összesen bontásban történő szolgáltatása ad kellő alapot, azzal hogy a veszteséggel beállított költségvetés a gazdaságossági feltételeknek nyilvánvalóan nem felel meg, ilyen költségvetés alapján a tevékenység nem engedélyezhető.
A kártyaasztalban meghatározott célra elhelyezett tartókat az engedélyezési eljárás során nem kell külön jóváhagyatni. A tradicionális gyártók a nemzetközileg általánosan elterjedt biztonsági követelményeknek megfelelően gyártják a játékeszközöket, amelyek sértetlensége -a játékeredmények bizonylati elszámolási rendszerére is figyelemmel- a helyszíni ellenőrzés keretében megnyugtatóan ellenőrizhető.
A kártyaterem működése iránti kérelemhez csatolni kell a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából 1-1 érvénytelenített példányt. A zsetonleltár nem ehhez kötődik, azt a kártyateremben folyó szerencsejáték meg-, vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén nyitó és záró zsetonleltár formájában köteles a szervező elvégezni. Tekintettel arra, hogy a kártyateremben lévő kiegészítő játékeszközökről nyilvántartást kell vezetni, a pótlólagosan beszerzett zsetonokat is azonnal nyilvántartásba kell venni.
Az Szjtv. értelmében, a kártyateremben a játékosok részére vendéglátás nyújtható. E szabályozás és a 7. pontban kifejtettek alapján a kártyateremben történő vendéglátó szolgáltatás igénybevételéért lehet, a kártyateremtől elkülönült vendéglátó egységben nem lehet zsetonnal fizetni.
Az Art. szabályai értelmében az adózó a kártyaterem után fizetendő játékadót a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni.
A játékosok hírközlési eszközök útján történő tájékoztatása a szervező üzletpolitikai döntése, amelyet a szerencsejáték jogszabályok nem korlátoznak. E tájékoztatás kiterjedhet minden a játékosok számára nyilvános, a kártyateremben is rendelkezésre álló információra (versenynaptár, játékismertetők, magatartási szabályok és részvételi feltételek nyitvatartási idő stb.), azonban nem terjedhet ki a kártyaterem belső szabályzataira és játéktervére.
Az Szjtv. 26. § (3) bekezdése értelmében játékteremben pénznyerő automatát, a 29/B § (3) bekezdése értelmében kártyateremben kártyajátékot kizárólag e célból létrehozott gazdasági társaság üzemeltethet/szervezhet. Ez azt jelenti, hogy a két szerencsejáték szervezői tevékenység egyidejűleg nem folytatható. A pénznyerő automata és játékterem engedéllyel rendelkező társaságnak e tevékenységét meg kell szüntetnie és ezt a tényt a kártyaterem működésének engedélyezése iránti eljárásban, a személyi megfelelőség megállapítására irányuló külön kérelem benyújtása során iratokkal igazolnia kell.
28. Honnan tudható, hogy egy kártyaterem legálisan működik, azaz rendelkezik érvényes hatósági engedéllyel?
Az engedéllyel üzemelő kártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedély a pókerteremben nincs kitéve, akkor a terem vélelmezhetően illegális szerencsejátékot szervez. Az engedéllyel üzemelő kártyatermek listája itt érhető el.
Az Szjtv. 29/B. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések összevetése alapján kártyateremben a kártyajáték szervezésén túl a játékosok számára kizárólag vendéglátás és kizárólag a szerencsejáték szervezőtől eltérő szolgáltató által nyújtható. A vendéglátás körébe tartozó tevékenységek körét a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR'O8) alapján kell értelmezni. Így a kártyateremben nem végezhető olyan tevékenység, amely semmilyen formában nem köthető a vendéglátáshoz, mint gazdasági tevékenységhez (pl. váll-és nyakmasszázs), viszont a bár és büfészolgáltatásnak ebből a szempontból nincs elvi akadálya.
Az Szjtv. korlátozó rendelkezése hiányában az üzletrész kereskedelmi forgalomban szabadon átruházható. Az üzletrészt megszerző személynek, továbbá tagjainak és vezető tisztségviselőinek azonban meg kell felelnie az Szjtv. 2.§ (4) bekezdés b) és d) pontjaiban, valamint az Szjtv. 2.§ (5) bekezdésében meghatározottak szerinti személyi feltételeknek, ezért az erre rendszeresített, „Bejelentés személyi megfelelőség megállapításakor figyelembe vett tény, körülmény változásáról, Kérelem személyi megfelelőség ismételt megállapítására" elnevezésű, a SZEF honlapjáról letölthető SZF05 formanyomtatvány benyújtásával kezdeményeznie kell a változások átvezetését az állami adóhatóságnál. Ezzel egyidejűleg a kártyatermet üzemeltető társaságnak az Szjtv. 9.§ (3) bekezdése értelmében 30 napon belül intézkednie szükséges a kártyaterem üzemeltetésére jogosító engedély -új név és székhely vonatkozásában történő- kicseréléséről.
A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaság alap- vagy törzstőkéjének teljesítésére vonatkozóan az Szjtv. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, e kérdésben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) IX. fejezetének korlátolt felelősségű társaságokra és X. fejezetének részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezései az irányadók. A Gt. egyik társasági forma esetében sem ír elő kötelező készpénz-apport arányt. Ebből az következik, hogy kizárólag apporttal is lehet társaságot alapítani. Kft-k esetében azonban, ha a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét - vagy annál több - akkor ezt már alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani, a kártyatermekre egyediesítve az Szjtv. 29/B.§ (4) bekezdésében meghatározott 25 millió forintos törzstőke minimum figyelembevételével. Részvénytársaságok esetében az alapszabályban meg kell határozni az alaptőke és az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét, a társaság pedig csak akkor kerülhet cégbírósági bejegyzésre, ha a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig - kivéve, ha a nem pénzbeli szolgáltatás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.
A kártyateremben semmilyen módon nem lehet szponzori felajánlás alapján versenyt szervezni. Amennyiben a verseny nyereményalapját a játékosok tétjei és a szponzor felajánlása együttesen képezné, az Szjtv. 29./B. § (2) bekezdése és a 30/B. §-a rendelkezéseinek összevetése alapján a konstrukció azért nem valósítható meg, mert a nyereményalapot kizárólag a játékosok által teljesített nevezési díj (tét) képezheti. Amennyiben a szponzori felajánlás a nyereményalap összetételét és a játéktervben meghatározott felosztását nem befolyásolná, úgy a konstrukció olyan promóciónak minősül, amelyre a Vhr. szabályai a kártyatermek esetében nem, csak a játékkaszinók esetében biztosítanak lehetőséget (Vhr. 60. § (1)-(3) bek.).
A jogalkotó a kártyatermi kártyajátékok esetében a tét megtételének és ehhez kapcsolódóan a zsetonvásárlás részletszabályait határozta meg akként, hogy a tét megtételével a játékban csak zsetonnal lehet részt venni, amelyet a pénztárban forintért lehet megvásárolni (Vhr. 73/D. § (1) bek., 73/G. § (1) bek.). E rendelkezések azonban nem zárják ki sem azt, hogy a zseton megvásárlásához a forinthoz jutás a pénzintézet és a játékos, mint a pénzintézet ügyfele közötti pénzátutalási tranzakció útján történjen meg, sem a nyeremények szervezői átutalás útján történő kifizethetőségét (Vhr. 64.§ (2) bek.). A játékosok vendéglátása körében a bankkártyás fizetési mód szerencsejáték szakmai kérdést nem vet fel.
A hatályos kártyaterem szabályozás a kártyaterem időszakos működtetésére nem ad lehetőséget, a szervező a kártyatermet az engedélyhatározat keretei között folyamatosan köteles üzemeltetni. Ettől jogkövetkezmények nélkül eltérni csak rendkívüli esemény (pl. áramszünet, egyéb műszaki ok) bejelentésével, az okot adó körülmény elhárításáig lehet.
Ilyen szakértői névjegyzék nincs. A nyilatkozattételi jogosultság tekintetében a 9. pontban leírtak az irányadók.
Nem, a szervező köteles a kártyatermet a részvételi szabályzatban megjelölt időben a játékosok rendelkezésére folyamatosan nyitva tartani, attól sem pozitív, sem negatív értelemben el nem térhet. Éppen ezért a nyitvatartási időt körültekintően kell meghatározni, akár meghatározott napokra, vagy időszakra eltérő időtartamra. A játékosi igényeknek megfelelően lehetőség van a részvételi szabályzat módosítására, azt a szervező a módosítással egyidejűleg, díjfizetés nélküli bejelentés útján, a részvételi szabályzat állami adóhatósághoz történő benyújtásával teheti meg.
A hatályos kártyaterem szabályozás ilyen kötelezettséget nem ír elő. A szervező a nyereményigazolást az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylattömbben az Szjtv. 1.§ (8) bekezdésében foglaltak szerint eljárva köteles kitölteni és annak egy példányát a bizonylatok megőrzésére vonatkozó általános szabályok szerint megőrizni.
A Vhr. 79.§ (2) bekezdése értelmében a kártyatermet üzemeltető gazdasági társaság a felügyeleti ellenőrzésért a díjat negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig köteles megfizetni.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 2
Tegnapi: 14
Heti: 84
Havi: 333
Össz.: 187 861
Látogatottság növelés
Karaoke Show MusicWorld zenegépekkel! - © 2008 - 2024 - karaokebox.hupont.hu